Katona József Színház Szürke Galamb – Szürke Galamb | Jegymester
Szereplők: Mészáros Béla, Fekete Ernő, Pelsőczy Réka, Kocsis Gergely, Bezerédi Zoltán, Ujlaki Dénes, Mészáros Blanka, Vizi Dávid, Baki Dániel m. v., Samudovszky Adrián e. h., Veszelovszki Janka e. h., Fröhlich Kristóf e. h., Váradi Gergely e. h. Díszlet: Gothár Péter. Szcenikus: Tóth Kázmér. Jelmez: Tihanyi Ildi. Jelmez-asszisztens: Pintér Sára Bea. Maszk: Novák Balázs. Súgó: Boncza Anita. Világítás: Pető József. Hang: Wirth Tamás. Harmonika: Demeniv Mihály. Zene: Fekete Gyula. Dramaturg: Morcsányi Géza. Asszisztens: Tóth Judit. Rendező: Gothár Péter. Munkatársak: Tóth László, Lohár Antal, Botka Zoltán, Pető Sándor, Tőzsér Gábor, Bokor László, Agárdi József, Ladonicki Dániel, Petróczy László, Nedár Barnabás, Kormány Kristóf, Mátyás Flóra, Ignácz Éva, Gáspár Viktória, Pintér Mária, Szeberényi Lejla, Kelecsényi Bernadett, Bari Boglárka, Gerlóczi Judit, Tamási Anna
Készül a Szürke galamb a Kamrában – Deszkavízió
Az Ön böngészője elavult Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST ×
Bezerédi Zoltán lerobbant, torzonborz öreget jelenít meg érzékletesen, később, egy abszurdba hajló jelenetben ő lesz ama feltámadt halott, aki alsóneműben mászik elő a hullaház tepsijéből, és riadalmat keltve masírozik színre. A mindvégig lendületes előadás telis-tele van tűzdelve morbid, ironikus, fergeteges játékokkal, csontok reccsennek, vér fröccsen, borzongató hangok hangzanak fel, és sosem tudjuk, hogy amit látunk, maga a véres valóság vagy annak kifordított, ironizált tükörképe. Tar Sándor sötét, illúziótlan, végtelenül kegyetlen és nagy precizitással megrajzolt regényvilága hitelesen és mulattatóan jelenik meg a játékban, amely egyes pontokon mintha elrugaszkodna a magyar valóságtól, s elvont, időtlen krimiként lebegne előttünk. De nem, ez mégiscsak a kilencvenes évek magyar valósága. Olajszőkítéssel, skálás reklámzacskóval, a rendőri fogdák rideg kietlenségével. A velünk élő múlttal. Az előadás adatlapja a oldalon itt található. Címkék: Bezerédi Zoltán, Fekete Ernő, Gothár Péter, Kamra, Katona József Színház, Kocsis Gergely, Mészáros Béla, Németh Gábor, Pelsőczy Réka, Tar Sándor, Tihanyi Ildi
Azonban a Bárándy ügyvédklán harmadik generációs, akkor MSZP-s tagja, a korábbi igazságügyi miniszter fia, Bárándy Gergely és képviselőtársai beterjesztése után kivették a testi és szexuális abúzusok előszobájaként számon tartott pszichikai terrort a magyar büntetőparagrafusok közül. Bárándyék törvénymódosítása miatt a munkahelyi terror ellen nem sikerül ma hatékonyan fellépni Magyarországon, ez pedig a balliberális színházi világban hatványozottan igaz - írja. Bárándy Gergely Forrás: MTI/Kovács Tamás Az újságírónő szerint a képesség alapú vezetői kiválasztási folyamatot azért blokkolják a Katonában, mert valójában a versenyszerű megmérettetéstől tartanak, ehelyett pedig erőszak alapú rezsimet építenek fel a társulatban. A baloldali szerző azt írja, megbízható forrásból tudja, hogy "a Gothárnak felrótt agresszív, a dolgozókat megalázó és terrorizáló viselkedése miatt – feltehetően ott szexuális visszaélésig nem mert elmenni, de a panaszok pontos részletei nem ismertek – egy másik fővárosi színházban már testületi ülésen kérték az igazgatót, ne hívja többet oda Gothárt rendezni, és ezt az igazgató közölte is Gothárral".
- Baki Dániel - Radnóti Színház
- Jegy.hu | Fekete Ernő
- Szürke galamb a Kamrában – premierajánló fotókkal | Ergo-sum
- Szürke galamb
- Alba volán helyi menetrend dunaújváros
- Tini nindzsa teknős teljes film magyarul 1 videa
- Eladó ház Jászberény | 1. oldal | OtthonAjánló.hu
- Gabnai Katalin: Hull a madár - szinhaz.net
Az Aczél Györgyöt idéző bajusz most szerencsére hamar eltűnik az arcáról, és ez is csak kiemeli, hogy ez a vidék itt nem az amerikai filmek világa. Ha már valami, akkor sokkal inkább Wolf Haas Ausztrája. A jó duma azt az illúziót kelti, hogy uralhatjuk a világot. Ám Fekete Ernő Molnár hadnagya csendben marad, ha beszélni kellene: a nőkkel gyámoltalan, a többieknél lassúbb, de legalább szolgál és véd. És centrumos szatyorban hordja a stukkert, hogy elférjen mellette az ajándékba vitt macskanyelv annak a nőnek, akit feleségül kér, de aztán nem tér vissza erre a dologra, ilyenek ezek mind. Legalábbis ezt állítaná Malvin őrmester, alias Sági Éva, elvált: Pelsőczy Rékáé az előadás legjobb alakítása: okos, erős és olykor cinikus, mint a többiek, de érzékeny is, aki képes kilépni a hivatalos szerepeiből. Mészáros Béla hiába jó, ez a Csiszár őrnagy éppen a nyelv hiánya miatt nem lehet elég erős figura, sem Borbánnal, sem Molnárral nincsen egy súlycsoportban. Nem értettem, ha ő a militáns erőszak embere, miért lóg rajta nyitva a zubbony az őrnagyi rangjelzéssel, és miért viseli decensen az egyenruhát az előléptetése után.
Szembesít a Szürke galamb - Cultura.hu
Kocsis Gergely, Cauchon – Jeanne d'Arc (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Dömölky Dániel) Bodnár Erika, Antikleia – Ithaka (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Horváth Judit) Bányai Kelemen Barna, első barát – Ha elmúlik öt év (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Horváth Judit) Bán János, Ürgék (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Horváth Judit) Pálos Hanna, Dora – A mi osztályunk (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Horváth Judit) Szacsvay László, Zentay Nimród – Rozsdatemető 2. 0 (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Dömölky Dániel) Rajkai Zoltán, Nero – Poppea megkoronázása (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Horváth Judit) Ujlaki Dénes, Ürgék (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Horváth Judit) Rujder Vivien, Hajnalka – Rozsdatemető 2. 0 (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Dömölky Dániel) Vajdai Vilmos, Kékszakáll – Jeanne d'Arc (fotó: Neményi Márton, előadáskép: Dömölky Dániel) Dankó István, Dauphin, azaz VII.
Vajon van esélyük ebben a könyörtelen alternatív(? ) magyar valóságban? A groteszk humorral átitatott darab egyszerre izgalmas krimi és a klasszikus detektívtörténetek szubverziója: az áldozatból gyilkos lesz, a bűnözőgéniuszból szánalomra méltó kórházi hullajelölt, bizonyos fontos(nak gondolt) szereplők pedig váratlan pillanatokban távoznak el, mintegy lábjegyzetként. És ez így van jól: a Szürke galamb történetvezetése tökéletesen működik. A feszültség a végére szinte elviselhetetlenné válik, majd dördüléssel és harmonikaszóval ér véget a majdnem két és fél órás előadás. A remekül eltalált fények, a rendhagyó színpadi elrendezés kihasználása, a dinamikusan megrendezett jelenetek, a hangulatfestő zene és a brutális hangeffektusok révén egy mozgalmas hollywoodi thrillerben érzi magát az ember; néha – szó szerint – azt sem tudtam, hova kapjam a fejem. Nem árt azonban mindig résen lenni: az eszelős tempó miatt teljes figyelemre van szükség, ha nem akarod elveszíteni a fonalat. A mozaikokból összeálló történetet amúgy jelentősen átírták a színpadi változatban Tar Sándor regényéhez képest – így ha olvastad a könyvet, akkor is bőven érnek majd meglepetések.
Van benne őrült igazságosztó, aki mérgező keverékével megvadítja a városi galambokat. A lúzer, aki bosszút áll a világon. Aztán van egy önbíráskodó rendőr, aki kezdetben bűnözőket öl, hideg szakértelemmel és kegyetlenül, de kiderül, ugyanannyira bolond, mint amennyire profi. Van még sok másik rendőr, akik kergetnek valakit, de azt sem tudják kicsodát, ráadásul a fontosabbak valami gyanús titkosszolgálati kiképzésben részesültek. Ezeken kívül van szerelmi szál, sőt a regény happy enddel ér véget. Ebben az előadásban azonban ilyesminek nincs helye. Ez egy igen kemény világ, ahol jobb, ha folyamatosan a hátunk mögé nézünk. Pelsőczy Réka, Fekete Ernő, Kocsis Gergely és Mészáros Béla Az elején rosszul öltözött figurák várják a nézőket a színpadon, pingpongoznak, téblábolnak, a nézőtér mögötti erkélyről szólal majd meg Vámosi, az egyik legfontosabb szereplő. Rosszul öltözött, slampos emberek, akár rendőrnek, akár bűnözőnek álltak, nem jött be nekik az élet. És menthetetlenül bűnösök, mert nincs remény arra, hogy tisztán éljenek.
Pokolbéli poézis ez, amely egyszerre mutatja meg a valódi világot és annak gunyoros, abszurdba hajló képét. Mindez kevéssé működne persze a Katona színészeinek profizmusa, s ama játékbeli lebegés nélkül, amely szüntelenül ambivalenssé, sokértelművé teszi a jeleneteket. Mindjárt az első epizódban Borbán ezredes ( Kocsis Gergely) és Csiszár őrnagy ( Mészáros Béla) sűrű drámaiságú párbeszéde nyitja az alvilági összecsapások sorát. A két férfi veszettül gyűlöli egymást, a főtiszt megveti beosztottját, az őrnagy undorodik felettesétől, de eljátsszák azért a hivatali rituálét; mintha csak kedélyesen cseverésznének, holott láthatólag hosszú évek óta összezárva utálják, gyötrik egymást. Kocsis ezredese slamposságában, sunyiságában, lakonikusságában is fenyegető és félelmetes. Igazi moral insanity, aki élvezetét leli abban, hogy megalázza beosztottját; kiégett, cinikus genya, a leggonoszabb fajtából. Mészáros Csiszár őrnagya kelletlenül válaszolgat felettesének, időnként kicsit meglendítve felemeli a karját, mintha csak tisztelegne, de nem, ez nem a tiszteletadás jele vagy a begyakorolt katonai rituálé imitálása, hanem a mélységes megvetésé, ami mögött viszolygás, gyűlölet, irigység, szakmai féltékenység – és ki tudja, mi még – rejtőzik.
Aki öreg, az cinikus, aki fiatal, az kegyetlen. Az ember ebben a világban természeti lény: úgy él, mint állat a vadonban. Öl, megölik, megy előre, ahogy lehet. És nem lehet máshogy élni: ezért játszik a színpadon lévők többsége több szerepet, ahogyan az életben is egyforma emberek állnak a felcserélhető szerepek mögött. Mindenki felcserélhető, még az őrült házmester is. Bezerédi Zoltán Vámosi szerepében félelmetes: bolond, nevetséges, kisszerű, de kiszámíthatatlan. Ő a gonosz, de csak követi egy nála is gonoszabb világ szabályait. Kocsis Gergelyre Tihanyi Ildi jelmeztervezőként szerintem túl kopottas ruhát adott, de az általa alakított Borbán ezredes a legjobb dialógusokban vesz részt. Tucatfigurának látszik, de nem az: Tarnál a beszéd, a világ megértésének az igénye tesz különbséget az egyéniség és a tömeg között. A beszéd emel ki ebből a világból, de az sem segít, mert csak arról tudunk beszélni, ami körülvesz minket. A Molnárt játszó Fekete Ernő is azért lesz több rosszul öltözött, alkoholista rendőrnél, mert beszélni tud.